HTML

Nőkovács

A női viselkedésről fogok írni,az elkövetett hibáinkról. Férfiakat megkérdezve.:-)

Friss topikok

  • Vaki Vaki: @Nőneklenni: Valami komoly tudós ember írásában volt az információ, miszerint ugye a törzsfejlődés... (2021.05.25. 16:02) Ha a férfi hallgat 3.:-)
  • Sipi81: Nekem tetszett a bejegyzés. Az erős nőről mindig ez jut eszembe, amikor Boldizsár Ildikó volt rége... (2020.07.27. 23:43) Az erős nő

Címkék

Felhívás gyermekes elvált anyukákhoz, gyermekláthatás ügyben!

2014.04.02. 08:16 Nőneklenni

 

Mivel a gyerekek feje felett megy a harc és osztozkodunk rajtuk, szeretném felhívni a figyelmeteket néhány dologra:

42 éves vagyok. Anya, szintén elvált. 4 éve váltam el. Lányunk a nyáron lesz 9 éves.
A gyerek felügyeleti joga az enyém, de kizárólag racionális okokból, mivel a volt férjem sokat van úton és külföldön, így semmiféle ügyet nem tudnék elintézni, ami a gyereket érinti.
A láthatás korlátlan. Én kértem így leírni a bírósági ítéletben.
Amikor apa itthon van, - természetesen az iskola figyelembevételével- akkor találkozik a gyerekkel, amikor akar. Oda mennek, ahova akarnak.
Nyári szünetben 2 hétig volt apával külföldön. Az őszi szünet szintén apával külföldön. Idén nyár úgy fest, 3 hét is lehet. Ahogy meg tudják oldani.
Legalább annyira örültem, mint a gyerek, az utazásnak. Megcsináltattam az útlevelét, kötöttem külön balesetbiztosítást, saját megnyugtatásra, írtam egy „elengedő” nyilatkozatot is, nehogy probléma legyen.
A lányom minden hét végén ott alszik egyet az apai nagyszülőknél.
Minden iskolai és egyéb eseményről tudnak.
Minden iskolai fotózáskor rendelek plusz képeket apának, mamáknak is.
Minden születés- és névnapra figyelmeztetem a gyereket, készítsen valami alkotást ajándékba.

Senki nem kért erre, nem is volt ebből semmi probléma vagy vita.
Teljesen természetesnek tartottam. Mert a gyerek nem a tulajdonom, nem is a sérelmeim eszköze.
Mert nem a gyerek vált el az apjától, hanem én.
Annál jobban szeretem a gyerekemet, minthogy még nagyobb sérüléseket okozzak neki.
Éppen elég egy gyereknek az a törés, amikor az egyik szülő már nem a mindennapjai része.
Még ha nincs vita is megviseli őket.

Azok az anyukák, akik bosszúból akadályozzák az apával való kapcsolattartást, belegondoltak abba, hogy kinek is ártanak valójában?
A saját gyereküknek.
Bele tudják képzelni magukat a gyerek helyébe? Mekkora szomorúság lehet az, ha a szeretett szülővel nem találkozhat?
Milyen érzés lehet nekik, amikor látják, osztálytársaikért hol az anyuka, hol az apuka megy, értük meg csak anya?
Azok az anyukák, akik ezt teszik, el tudják képzelni, milyen érzés lehet, ha ők nem láthatnák a gyereküket, csak 2 hetente pár órára, vagy 1-2 napra?
Túl tudnák élni?

Egy gyereknek szüksége van a szüleire. Ha nem együtt élnek is. Szereti őket.

Nem fogunk tudni apai példát mutatni nekik. 
Milyen felnőtt lesz így belőlük?
Milyen felnőttet csinálunk belőlük, ha utálatra neveljük az apa iránt, vagy bárki iránt?
Gondolkozik ezen valaki?

Kedves láthatást akadályozó anyukák!

Nagyon gondolkozzatok el, mit műveltek a gyerekeitekkel!
Mert a ti hibátok , ha sérül a lelkük. Ha nem fog tudni normális kapcsolatot létesíteni.
Ha a viselkedésében előkelő helyet fog elfoglalni a gyűlölet és az önzőség.

Ráadásul megeshet, hogy ha megnő a gyerek, a saját fegyveretek fordul ellenetek. Titeket fog megutálni, mert megfosztottátok az apjától. Mert nem biztos, hogy nem lesz kíváncsi rá. Nem biztos, hogy nem fogja megkérdezni tőle, miért nem kereste.
Ebben az esetben mit fogtok neki mondani? Mit fogtok mondani, ha rájön, mégsem szörnyeteg az apja, sőt, kimondottan jó ember és mert ti megfosztottátok tőle, rátok sem fogja nyitni az ajtót haragjában?

Ezek fényében gondolkozzatok el, mit tesztek!
Ne tegyétek tönkre a gyerekeiteket, épp elég trauma nekik, ha az egyik szülő kikerül a mindennapokból!

Néhányan –egyre többen- úgy határoztunk, betemetjük az árkokat a férfi-nő között. A cél egymás megismerése és a férfi-női gondolkodás megértése. Hisz nem vagyunk egymás ellenségei, együtt többre megyünk, mint hadakozva.
Ha egyetértetek velünk, csatlakozzatok a csoportunkhoz!

Fehér zászló

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nokovacs.blog.hu/api/trackback/id/tr545890111

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mme.Brioche 2014.04.28. 19:04:24

Ezt az utolsót én vagy ötször Fehér lászlónak olvastam, mire végre leesett :-)))

Nőneklenni 2014.05.01. 11:10:51

:-))))
Más is járt így.:-)

saabi 2016.06.03. 09:17:33

Szép gondolatok, egyet is értek velük, de ehhez partner kell. Sajnos ismerek rossz példát mindkét oldalról. (mikor vagy az anya, vagy az apa együtműködésképtelen) Szóval ennek az írásnak nem az elvált anyukákhoz, hanem az elvált szülőkhöz kellene szólnia.

Kornelia Illes 2016.06.05. 12:18:54

Es mi van akkor ha apanak van lathatasi joga, gyermekeimet sosem tiltottam tole. Viszont az apa ugy gondolta, hogy valasznk utan egyaltalan nem erdekli mi van a gyerekeivel es nem is kivancsi rajuk? O is edesapa? O hogy mutat apa peldat fiainak? Az i gyerekei nem fignak serulni? En mit mondjak a fiaimnak hiva tunt az edesapjuk? Egy ilyen apanak mihez van joga amikor meg gyerektartast sem fizet evek ota?

Zsiráffusz camelopardalis · http://globalicum.blog.hu/ 2016.07.29. 16:50:42

ezzel így teljesen egyet is lehet érteni, már csak az a kérdés marad, hogy mi legyen akkor ha a kedves édesapa valóban egy szörnyeteg és kimondottan rossz ember.
nincs válasz, ne fáradj.

Nőneklenni 2016.08.25. 17:09:01

@Kornelia Illes: A válási/ kapcsolattartási történeteknek nagyon széle a skálája. Mindent nem tudok/nem szeretnék felölelni.
Természetesen tudom, hogy vannak "elmebeteg" apák, ahogy anyák is.
Ez a poszt nem róluk szól. :-)

Nőneklenni 2016.08.25. 17:10:23

@saabi: Én itt az anyákhoz szóltam, de a lehetőség mindeni előtt nyitott, adott, hogy blogot, posztot írjon, arról, amiről úgy érzi, írnia kell. :-)

Imre Márton 2016.09.29. 16:18:37

Szèp gondolatok ..bár így lenne mindenkinèl! De ismeretsègeimen belül sok helyen pont az ellenkezője működik. Apuka nem kiváncsi elhagyott gyermekère ( pedig megszületèsèt nagyon is akarta ) , mert van neki már más családja. Boldogan pózol a facebukon ezzel bántva elsőszülött gyermekèt...ès mèg sokat mesèlhetnèk de inkább hadjuk , nem akarom a tüzet szítani....MINDEN ELISMERÈSEM AZOKNAK AZ APUKÁKNAK AKIK SZERETIK ÈS ISMERIK ELHAGYOTT GYERMEKÜKET!!!

varisztor 2016.10.01. 09:36:28

Végre egy nő, aki egészségesen, racionálisan gondolkodik! Ritka kincs.

Mária Virág 2016.10.16. 10:44:46

@varisztor: Ne reménykedj. Ezt nem egy anyuka írta, hanem egy apuka. Teljesen biztos.

Nőneklenni 2016.11.24. 19:27:10

@Imre Márton: Igen, tudom. Gondolom, arról is szólnak blogok, cikkek. Csak mert nem írok mindenről, nem jelenti azt, hogy nem tudok róluk, vagy vak vagyok. :-)

Nőneklenni 2016.11.24. 19:27:56

@varisztor: Vannak még rajtam kívül is. Igaz, én sem sokat ismerek. :-)

Nőneklenni 2016.11.24. 19:29:06

@Mária Virág: Változatlanul nő vagyok, lassan 45 éve. Csak mert nem hadakozom a férfiakkal, látom, miket művelnek anyukák, csak férfi lehetek? :-)
süti beállítások módosítása