HTML

Nőkovács

A női viselkedésről fogok írni,az elkövetett hibáinkról. Férfiakat megkérdezve.:-)

Friss topikok

Címkék

A "szakértő"

2015.01.27. 11:28 Nőneklenni

Cikket olvastam reggel. Nem jellemző, hogy férfiakról szóló bármilyen írásra kattintgatok, tudom, hogy általában valami szokásos sületlenség van a cím mögött.

Ez most megtévesztett, azt gondoltam, olvashatok valamit a férfilélektanról. Hát nem.

A cikk témája: mit művelnek ezek a lusta, perverz, mocskos disznó férfiak, ahogy kihúzzuk a lábunkat otthonról.

Megtudtam, hogy márpedig szabályok vannak és azokat kőkeményen be kell tartani, akár otthon van a sárkány, akár nincs.

Az eredeti írás egy német oldalon található, ami nem okozott különösebb meglepetést, tudom, hogy világszinten megy a férfiak alázása, navigálása.

A poszt végére beillesztem a cikket, így a szabályokat nem sorolom, csak a hozzájuk kapcsolódó véleményemet.

1. Lustálkodás : Azt gondolom, egy valamirevaló férfi meg tudja ítélni, mikor kell felkelnie, illetve azt, van-e ideje egy kicsit tovább pihenni.

2. Maszturbálás: Na és? Nők is szoktak. Pornócsatornát is nézni. A baj akkor van, ha egymás helyett is azt nézzük. Akkor már el kell gondolkodni, miért történik ez?!

3. Neveletlenség: Tessék mondani, belőlünk a fülünkön jön ki a levegő? Vagy jobb lenne, ha a férfi előttünk "neveletlenkedne" ? Akkor meg rásütnénk, hogy primitív.

4. Információszerzés: Na és? Ez sem csak férfi jellegzetesség. Észre lehet venni, ha egy kapcsolatban gond van, de az már következmény. Akár csak nálunk.

5. Önkép: Ezzel mi a gond? Ha nézegetik magukat a tükörben? Nézegessék!  Mi is szoktuk. És minket sem zavar a pókhasunk, a lenőtt hajunk, vagy a kitérdelt mackónadrágunk.

6. Szórakozás: Miért ne lehetne időt szakítani a szórakozásra? Mindenkinek szüksége van rá.

7. Étkezés: Eleve nem hagyok üres hűtőt otthon és nem traktálom salátával a férfit, ha nincs oda érte. Megiszik egy sört. Na és? Miért kellene a hátam mögött tennie? Akár a többi pontot...

8. Hűtőtámadás: Ezt megint csak nem értem. Nem nyúlhat be a hűtőbe? Vagy nem ehet csokit mustárral, ha azt szeretné? Nem a gyerekem, miért kellene navigálnom?

9. Ajándékozás: Megette a fene azt a kapcsolatot, ahol sunyiban, a másik háta mögött kell bármit is tenni.

10. Lazítás: Állandóan robotolni kellene?

11. Lexikális tudás:Mi ezzel la baj? Mi is össze-vissza olvasunk mindenfélét, egy férfi miért ne tehetné meg?

12. Erőfeszítések elkerülése: erre már csak legyintek. Szerintem alap mindkét félnél a másik tisztelete ( nem halmozunk fel szeméthegyeket a lakásban), ha pólóban szeretne lenni, miért ne lehetne? Mi sem Chanel kosztümben mosogatunk. Borotválkozni is ráér.

 Azt gondolom, egy jó kapcsolatban nem szabályokat állítunk fel, hanem arra törekszünk, mindketten jól érezzük magunkat benne. Amikor valaki csak akkor tud és mer teljesen természetes dolgokat megtenni, amikor mi nem vagyunk jelen, az nem jó kapcsolat.

Meg kellene jegyezni, a férfi nem a gyerekünk és nem is gyengeelméjű, hogy folyamatosan nevelgetni, szabályozni kelljen! Még a gyerekeknél is csak egy életkorig és az alapokat lefektetve tartom jónak a "szabályozást" , de egy felnőtt embernél...

Ha nem felel meg a másik az elképzeléseinknek, akkor nem kell egymás idejét rabolni. Mi sem szeretnénk - sőt, legtöbbször felháborodva kijelentjük: nekem egy férfi nem parancsol- , ha a másik különféle szabályokat állítana fel, úgyhogy jó lenne, ha mi is leszoknánk ezekről.

A cikk

 

10 komment

Ki ver kit?

2014.11.18. 13:11 Nőneklenni

Bizonyos körök szeretik a férfit erőszakosnak és agresszívnek beállítani.

A családon belüli erőszakot a férfiaknak tulajdonítják, holott a lelki terror a nők sajátossága.

A nők által elkövetett bántalmazás is gyakori.

Érdekes és szomorú téma volt ma reggel az egyik kereskedelmi rádióban, a férfiverés.

A műsorvezető szerint - nem tudom,honnan származik a statisztika-, az erőszakot 30-35%-ban nők követik el a férfiak ellen.

Nem újdonság, hogy létezik, van ismerősöm, aki elszenvedte. Csakhogy a férfiak bántalmazása tabutéma még mindig. Ha férfi az áldozat, szinte a hatóságok is kinevetik. Holott ugyanúgy fel kellene lépni az erőszakos, agresszív nőkkel szemben, ahogyan az erőszakos agresszív férfiakkal szemben. Véleményem szerint lelki terror esetén is.

A betelefonálók között nem egy férfi mondta el, hogy miután a társa bántalmazta, megfenyegette, megtépi a saját ruháit és kihívja a rendőrséget, mint áldozat. Illetve meg is tette. Ez is egy női, aljas női módszer.

Jó lenne, ha valóban létezne a nemek közötti egyenlőség és a tettek egyenlő társadalmi és büntetőjogi megítélése, nem csak a férfi rovására, sokszor koholt vádak alapján.

Egy rövid részlet a műsorból, a legelső a sorban ( 2014.11.18.).

http://www.musicfm.hu/musor/onindito/audio

15 komment

Sajnálom

2014.11.18. 12:41 Nőneklenni

Sziasztok! :-)

Sajnálom, hogy jó ideje nem tudok új bejegyzéssel szolgálni, nem így terveztem.

A téma ugyanúgy fontos számomra, csak túl sok lovon ülök egyszerre.

Munka és folyamatban van egy közösség létrehozása az életben , ami reményeim szerint szemléletváltozással is jár, ez köti le minden energiámat.

Nem marad szabad agyi kapacitásom a blogra, csak azért nem szeretnék bejegyzést írni, hogy töltelékszöveg legyen, aminek semmi értelme.

Látom, hogy mindig vannak olvasók, köszönöm a kitartást. :-)

Ígéretet nem tudok tenni, mikor folytatom azzal a lendülettel, ahogyan régebben, de nem szeretném abbahagyni.

Szólj hozzá!

Előítélet

2014.08.20. 13:27 Nőneklenni

Tetszik, nem tetszik, ki kell mondanom, a férfiak előítéletesek a nőkkel szemben.

Ugyanakkor azt is ki kell mondanom, van alapja, rászolgáltunk.

Sokszor olvasok (szinte)nőellenes cikkeket, írásokat férfiaktól és sokszor látok ezek ellen tiltakozó, felszólaló , néha elkeseredett női véleményeket.

Sajnos sok butaságot követünk el, ez vitathatatlan tény.

Nem lehet csodálkozni azon, ha kialakult rólunk egy általános nem kedvező vélemény. Akkor is, ha véletlenül nem szolgáltunk rá.

Mit lehet ezekben az esetekben tenni?

Tiltakozni nem érdemes,akiknek rossz tapasztalataik vannak, úgysem hiszik el, asztalt verni pláne nem - ezzel csak a férfiak igazát támasztjuk alá, hogy elviselhetetlenül arrogánsak vagyunk-.

Egyedül a példa, ahogyan élünk, kommunikálunk és a türelem, amivel sok férfi előítélete megingatható. De erre nekik kell rájönni, saját magukban,nyomásgyakorlással, hőzöngéssel csak az ellenkezőjét érjük el.

A férfibizalmat sokszor nagyon nehéz elérni.

Sokszor hónapoknak, vagy éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy egy nő emberileg, nőileg hiteles legyen egy férfi szemében.

Nem kell ezért rájuk haragudni, nem ok nélkül ábrándultak ki és vannak fenntartásaik, sokat dolgoztunk azért, hogy legyenek.

Egyszerűen el kell fogadni, hogy ez a helyzet most.

Nem bízik, hát nem bízik, oka van rá. Legtöbbször idővel van rá esély, hogy bízni fog.

Időt kell adni neki, ez az egyetlen megoldás.

És megmutatni, hogy nem tűzokádó sárkányok vagyunk, hanem nők. Szeretetreméltóak, türelmesek, elfogadóak, hitelesek.

 

46 komment

„Köszönet”

2014.08.03. 16:41 Nőneklenni

„Köszönet”

Mivel a csapból is az folyik, mennyi mindent köszönhetünk a női egyenjogúságért vívott küzdelemnek, hogy a feministák mennyi mindent tettek a nőkért, elgondolkodtam.
Nem szívesen mélyedtem el a témában, számomra bőven elég volt a híradásokból látni feminista csoportok megbotránkoztató akcióit a templomokban, a férfiakat köpködő női hordák látványa, a kasztrálási világnap emlegetése.
És bőven elég volt Merle: Védett férfiak című könyvének elolvasása, amit 20 évig kerülgettem és nem tudtam magam rávenni, hogy elolvassam egészen a közelmúltig. Nagyon nehezen tudtam elolvasni, szó szerint küzdöttem az émelygéssel. 
Akinek kedve van, javaslom, olvassa el!
Ilyen előzmények után mégis rászántam magam arra, hogy belemélyedjek a feministák tanulmányozásába, ha már olyan áldásos tevékenységet folytatnak. Szerintük.
Történelmi visszatekintésre nem vállalkozom, lévén mind a történelmet, mind a statisztikákat fenntartással kezelem, mivel minden irányzat úgy hamisítja, forgatja, ahogy neki tetszik.

Néhány szó a feministákról
Bőven elég volt 2 prominens feminista néhány írását olvasni, akit tömegek követnek vakon.
Mindkét „hölgy” biszexuális/leszbikus.
Egyikük nyitott kapcsolatban élt házasság és valódi együttélés nélkül, válogatás nélkül tartott fenn szexuális kapcsolatot férfiakkal, nőkkel, sőt kiskorú lányokkal.
Ő az, aki törvénnyel szerette volna elérni, hogy Franciaországban eltöröljék a büntethetőségi korhatárt a szexualitással kapcsolatban, ergo büntetlenül lehessen kapcsolata kiskorú lányokkal.
Ő Poulaine Bevauoir.
Másikuk egy leszbikus nő, akit az első férje fizikailag bántalmazott.
Andrea Dworkin.
Nem mélyednék el az életrajzukban, csupán néhány gondolatot közlök tőlük és néhány más feministától, csak hogy lássuk, minek a követésére akarnak rávenni minket olyan nők, akik ilyen előélettel rendelkeznek. Azaz nincs tapasztalatuk normális és egészséges férfi-női kapcsolatban.

Bevauoir:
„Míg le nem romboljuk a családot a család mítoszával együtt, a nők elnyomatása fennmarad.” 
„El kellene tiltani, hogy a nőnek egyedüli hivatása, szakmája lehessen a házasság.” „
„Egyetlen nőt sem szabad felhatalmazni arra, hogy otthon maradjon gyermeket nevelni... Azért nem szabad ilyen választás elé állítani a nőket, mert ha van ilyen alternatíva, túl sok nő fogja választani.”
„A magzat „véletlen burjánzás az anyaméhben, léte nem igazolt.” 

Dworkin:
„ A házasság intézménye a nemi erőszak gyakorlatából fejlődött ki.”
„A heteroszexuális közösülés a tiszta, formalizált kifejezése a női test iránti lenézésnek.”
„„A házasság intézménye a nemi erőszak gyakorlatából fejlődött ki. A patriarchátusban minden nő fia egy potenciális áruló, egy másik nőnek a megerőszakolója és kizsákmányolója.” „

Mary Daly: 
„Ahhoz, hogy az élet fennmaradjon ezen a bolygón, egy fertőtlenítésre van szükség a Földön. Úgy gondolom, hogy ezt egy olyan evolúciós folyamat fogja kísérni, ami a férfi népesség drasztikus lecsökkenését eredményezi.”

MarylinFrench:
„Minden férfi egy nemi erőszakoló...” 

Jilly Cooper:
„A férfi egy háziasított állatfajta és ha kellően keményen kezeljük, akkor sok dologra betanítható.” 

Azt hiszem, ennyi bőven elég ahhoz , hogy rálássunk egy kicsit a feminizmusra.
Normálisnak tekinthető – e az, aki a magzatot ( ő maga is volt magzat) indokolatlan burjánzásnak minősíti? 
Normális – e az, aki a férfit állatfajtának?
Ilyen „nők” után akarunk menni? Nekik kellene bármit is köszöngetni?
A következő posztomban kifejtem, mit kellene nekik köszönni.

24 komment

A független nő

2014.07.06. 16:58 Nőneklenni

Férfival beszélgettem.

Azt állította, a környezetében a nők nem vágynak az elköteleződésre. Inkább élnek egyedül, szeretőt tartva, nem is egyet, akiktől ajándékot, utazást, szexet kapnak. És ez mennyire jó nekik.

A hitelesség kedvéért elárulom, azt is mondta férfi létére, amilyen szörnyű férfiak vannak, nem csodálja.

Ehhez a részéhez sok hozzáfűznivalóm nincs, tisztában vagyok vele , hogy a férfiak között is akad ilyen is, olyan is, de még mindig nem érzem feladatomnak a férfinevelést.

A kijelentésén már nem lepődöm meg, mert én is látom, önmegvalósítunk, függetlenedünk, de jó nekünk.

Ugyanakkor arra is nagyon nagy esélyt látok, hogy ezek a nagyon független, nagyon önmegvalósító, nagyon élő hölgyek idősödvén nagyon magányosak lesznek. De úgy látszik, az egyszer élünk megéri, ha ilyen ára is van.:-)

Én most a másik oldalán gondolkodtam el.

A ma nőjét ismervén ( általánosságban, természetesen kivételek ebben is vannak ) azt kell mondjam, jobban is járnak a férfiak, ha nem bonyolódnak bele nagyon kötött kapcsolatokba, alkalmasint inkább fizetnek - ajándék, nyaralás, programok formájában- kisebb, de örömtelibb szakaszokért, minthogy lehorgonyozzanak egy nagy valószínűséggel idővel sárkánnyá váló hölgyemény mellett.

Én sem tenném a helyükben. 

Majd ha egy nő valóban oda tud figyelni a férfira, tisztelni tudja,őszintén törődik vele, emberként és férfiként kezeli, akkor elgondolkodnék. De addig semmiképp sem.

Érdemes ezen elgondolkodni. És nem csodálkozni, háborogni azon, ha a férfi nem/ sem akar elköteleződni.Miért ásná meg saját sírját?

 

59 komment

Tudod, mi a szerelem?

2014.05.30. 14:35 Nőneklenni

Tudod, hogy az nem szerelem, ha megkötöd?

Ha követelsz valamit, amit nem Ő ad magától és örömmel?

Ha azzal vagy elfoglalva, neked mi jár,mit kell kapnod?

Ha te egyszemélyben akarod megszabni az irányt? 

Ha nem rá figyelsz, hanem csak magadra?

 

Tudtad, hogy az a szerelem, amikor csak kíséred az útján?

Csak fogod a kezét, bármilyen is az az út.:-)

Amikor boldog vagy attól, hogy létezik.

Amikor örülsz az örömének és belesajdul a szíved, ha valami fáj neki.

Amikor a nyakába tudsz ugrani , vagy ha arra van szüksége, megadod a csendet.

Amikor nem szabsz feltételeket, nem kérsz cserébe semmit, ha adni akarsz csak adsz...mindent.:-)

Amikor tudod, hogy Ő AZ, mindegy, hogy süt a Nap, vagy szakad az eső. 

Feltételek nélkül. Szabadon. Teljesen. Stabilan. Végtelenül.

Az a szerelem.

 

Szólj hozzá!

Segíts!:-)

2014.05.27. 09:49 Nőneklenni

Nem tudunk kérni.:-)

Vagy neki sem állunk, vagy előre és helyette körülírjuk, szemrehányást teszünk, hisztizünk, morgunk.

Sokszor szeretnénk valamit, de rá sem kérdezünk, arra gondolván, úgysem kapjuk meg = nemet mondanak.

Összekombinálunk valamit, arról, mi lehet a válaszreakció,( természetesen csak negatív lehet :-) ) ezen fel is idegesítjük magunkat, holott messze nem biztos az elutasítás.

Erről a nyuszikás vicc jut eszembe, amikor a nyuszika fűnyírót szeretne kölcsönkérni.

"Nyuszika kertjében nagyra nőtt a fű - ámde elromlott szegénynek a kis fűnyírója. Mit lehet ilyenkor tenni? Hát ugye, a szomszéd farkasnak, akivel nem túl jó nyuszi viszonya, van egy fűnyírója. Nyuszi így morfondíroz magában:
- Csak ideadja nekem a fűnyírót a farkas, igaz, hogy nem vagyunk túl jó viszonyban, de azért csak megszán engem a bajban.
Na, el is indul, már a saját kapujához ér, amikor ezt gondolja:
- Azért a farkas egy töketlen fazon, tutira le merem fogadni, hogy nem adja ide azt a vacakot - és már fordul is vissza a házába.
Otthon a kis házában eképp morfondíroz magában:
- Hát, mégsem esélytelen, hogy ideadja nekem a fűnyírót a farkas, elvégre ha ronda, gazos a kertem, az neki sem szép látvány.
Bátran nekilódul, és már épp a farkas kapujára teszi mancsát, amikor ez jut eszébe:
- Végül is miért adná nekem oda azt a drága gépet, hiszen semmi haszna nincs belőle, sőt, akár még el is ronthatom, azt is gondolhatja! - azzal zsupsz, hanyatt-homlok iszkol haza.
Otthon a nappaliban még midíg a fűnyíró jár a fejében:
- Áhh, próba szerencse, elvégre már én is tettem szívességet a szomszédnak, hát csak ideadja azt a fűnyírót!
Szépen, komótosan átmegy, becsönget, farkas kijön, megszólal:
- Szia nyuszika! Hát te miért jöttél?
- Tudod mit, farkas, b.... meg a fűnyíródat!!! "

Sok esetben így állunk neki a kéréseinknek.

Pedig ez a szerencsétlen farkas még semmit sem mondott. Lehet, azonnal kölcsönadná a fűnyíróját.

Eleve összekombináljuk az elutasítást, helyette nekiesünk a másiknak, vagy magunkban füstölgünk.

Megtörténhet természetesen, hogy nemet mondanak. Na és? Miért ne mondhatnának?

Van egy kérés, van rá egy válasz. 

Ahogy Neked természetes az, hogy valamit szeretnél tenni, vagy nem, a másiknak ugyanúgy természetes és joga van hozzá, hogy a saját nézőponja alapján válaszoljon.

Ha nemet mond, az nem azt jelenti, hogy rossz ember. Csupán annyit, azt valamiért nem tudja, nem szeretné teljesíteni.

Ha kérsz, az sem azt jelenti, hogy tehetetlen hülye vagy. Csupán annyit, szeretnél valamit, vagy segítség kell.

El kell fogadni magunkban, hogy nem megy minden. Van, amiben jók vagyunk, másban pedig más jó. De senki sem mindenben, vagy semmiben.

Nem vagyunk kevesebbek, ha kérünk.

És legtöbb esetben segítenek, vagy teljesítik a kérésünket. Én még nem találkoztam olyannal, hogy valakit megkértem, segítsen és azt mondta, nem.

Ennek a másik oldala az, hogy aki segít, legtöbb esetben jól érzi magát tőle. Mert adhat valamit. Bíznak benne, mert hozzá fordulnak.

Egy kapcsolatban könnyen érezheti a másik azt, ha sosem tartasz igényt a segítségére, hogy felesleges. Hisz Te úgyis mindent megoldasz. Ha belefeszülsz, akkor is. Ahelyett, hogy megtisztelnéd a másikat a kéréseddel, bizalmaddal.

 

Durrogás és kombinálás helyett kérj! Mert senki sem gondolatolvasó, nem valószínű, hogy kitalálják, miért hisztizel már megint. És kérj, mert senki sem fog helyetted kérni! :-) Saját magadat csak Te képviselheted. 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Ha a férfi "rossz"

2014.04.09. 14:10 Nőneklenni

Ott van melletted. Semmi sem jó, bármit is tesz. Nincs egy jó szavad hozzá, nincs benned semmi tisztelet.

Tulajdonképpen miért kell Neked?

Szemetesembernek, vagy kertésznek? Esetleg bankautomatának?

Lehet, hogy ennek a kapcsolatnak már vége. Ha fizikailag benne vagy is. Előfordulhat.

De az egyik legönzőbb dolognak tartom, ha ilyen esetben nem engeded el.

Ha Te már nem tudsz neki adni, vagy Ő neked, akkor nincs jogod ahhoz, hogy megfoszd attól, mástól megkapja a törődést, figyelmet, tiszteletet, szerelmet.

A férfiak nagyon hosszú ideig képesek tűrni, hogy semmit sem kapnak emberileg, érzelmileg, különösen ha gyerekek is vannak.

De egyszer - többnyire- elegük lesz.

Te már nem nézed semmibe, de lehet, más nő Istenként fog rá tekinteni. Ezt szeretnéd?

 

Még benne vagy. Még változtathatsz. Átgondolhatod. De ne legyél benne biztos, hogy ez mindig így lesz!

Megtörténhet, egyszer csak elmegy. 

Te pedig őt nevezed ki bűnbaknak. 

Holott nagyon nagy részben benne vagy abban, ha kilép az életedből! Elvégre is -a mazochistáktól eltekintve- a férfiak nem nagy örömmel élnek együtt egy hárpiával, vagy őrmesterrel.

 

Gondold át!

5 komment

Ha a férfi hallgat 3.:-)

2014.04.08. 15:09 Nőneklenni

Az egyik általános probléma a férfi-nő kapcsolatokban, a kommunikáció.

Mindig előhúzzuk, hogy a férfiak  nem kommunikálnak "rendesen".

Kérdezünk, nem válaszol, megint kérdezünk, megint nem, nyaggatunk,hisztizünk, vitázunk...ahelyett, hogy tudomásul vennénk, a férfiaknak nem óhajtanak mindenről beszélni. Nyaggatás hatására különösen nem.

Ők nem beszélnek mindenről, ahelyett megoldják.

 

Mi minden apróságot elmesélünk, ha ráléptek a lábunkra, ha csúnyán nézett ránk az eladó, ha feltörte a lábunkat a cipő. Ők nem. Ez olyan nagy tragédia?

Mit szólnál hozzá, ha a férfi elkezdené a panaszáradatot:

-Képzeld el, ez az aljas Józsi eldugta a kalapácsot,nem tudtam dolgozni,mert 1 órán keresztül kerestem. A benzinkutas bunkó volt, a vasúti lámpa pont előttem váltott pirosra és különben is, lett egy tyúkszemem!

És csak ontaná...

Vagy mit szólnál ahhoz, ha valamit nem szeretnél elmondani és a férfi nyaggatna, esetleg tányért is földhöz vágna?

 

Nem hökkennél meg? 

Én biztosan szemügyre venném, napszúrást kapott-e.

 

És ez nem arról szól, hogy ne érdekeljenek a vele történtek. Egyszerűen arról, ha megkérdezed, van-e valami baj, vagy mi történt vele napközben és nem válaszol,vagy azt mondja: semmi, tessék tiszteletben tartani!

 

 

Ha egy férfit nyaggatsz,hogy számoljon be mindenről, gyakorlatilag gyerekként kezeled, számonkéred. Nem bízol abban, hogy van esze és képessége megoldani egyedül azt, amin gondolkodik, ami történt vele.

De ha nem bízol benne, miért a kapcsolat?:-)

 

 

 

 

4 komment