Amit még el szoktunk rontani,az a tempó.:-)
Hajlamosak vagyunk átvenni ,vagy legalább is megkísérelni, az irányítást a kapcsolat fejlődése területén is.
Kezdve a találkozás gyakoriságától...
Helyesebbnek tartom,ha ebben is megadjuk az irányítást a férfinak.
A lehető legrosszabb,ha már az elején reklamálunk,nyavalygunk,miért nem jön,hol járt etc.
Ez hatványozottan igaz a több frontos támadásra. Telefon/sms/e-mail/ személyes.
Valamirevaló férfi már ezen a ponton be is fejezi a kapcsolatot.
Nem kell sietni,siettetni.
Ha jól érezte magát veled,akkor úgyis igyekszik minél hamarabb/gyakrabban megismételni.
Ha viszont nem,vagy nyüstölöd,ha a fejed tetejére állsz,sem fog keresni.
Előrehaladottabb kapcsolatnál ugyanígy nem szerencsés,ha Te forszírozod az együttélést.
Tetszik,vagy sem,be kell látnunk,annyira elrontottuk mi nők az egész kapcsolatosdit,hogy a férfiak többsége százszor is meggondol egy komolyabb kapcsolatot.Sajnos a tapasztalataik nem jók.
Ezért érdemes "csak" kivárni.Hogy megismerjen és egyáltalán felmerüljön benne,ez most jó is lehet.
Ezt nem fogod tudni máshogy elérni,csak türelemmel és azzal,adsz.
Nem követelőzöl,csak adsz.Érdek nélkül.
Aki adni nem tud,az jobb,ha megtanul,mert enélkül sikertelenek lesznek a kapcsolatai.Ugyanígy meg kell tanulni az elfogadást és a kapni tudást.
Mert a férfiak is nagyon szeretnek adni.Önszántukból.Nem nyomás hatására.
