Nem tudunk kérni.:-)
Vagy neki sem állunk, vagy előre és helyette körülírjuk, szemrehányást teszünk, hisztizünk, morgunk.
Sokszor szeretnénk valamit, de rá sem kérdezünk, arra gondolván, úgysem kapjuk meg = nemet mondanak.
Összekombinálunk valamit, arról, mi lehet a válaszreakció,( természetesen csak negatív lehet :-) ) ezen fel is idegesítjük magunkat, holott messze nem biztos az elutasítás.
Erről a nyuszikás vicc jut eszembe, amikor a nyuszika fűnyírót szeretne kölcsönkérni.
"Nyuszika kertjében nagyra nőtt a fű - ámde elromlott szegénynek a kis fűnyírója. Mit lehet ilyenkor tenni? Hát ugye, a szomszéd farkasnak, akivel nem túl jó nyuszi viszonya, van egy fűnyírója. Nyuszi így morfondíroz magában:
- Csak ideadja nekem a fűnyírót a farkas, igaz, hogy nem vagyunk túl jó viszonyban, de azért csak megszán engem a bajban.
Na, el is indul, már a saját kapujához ér, amikor ezt gondolja:
- Azért a farkas egy töketlen fazon, tutira le merem fogadni, hogy nem adja ide azt a vacakot - és már fordul is vissza a házába.
Otthon a kis házában eképp morfondíroz magában:
- Hát, mégsem esélytelen, hogy ideadja nekem a fűnyírót a farkas, elvégre ha ronda, gazos a kertem, az neki sem szép látvány.
Bátran nekilódul, és már épp a farkas kapujára teszi mancsát, amikor ez jut eszébe:
- Végül is miért adná nekem oda azt a drága gépet, hiszen semmi haszna nincs belőle, sőt, akár még el is ronthatom, azt is gondolhatja! - azzal zsupsz, hanyatt-homlok iszkol haza.
Otthon a nappaliban még midíg a fűnyíró jár a fejében:
- Áhh, próba szerencse, elvégre már én is tettem szívességet a szomszédnak, hát csak ideadja azt a fűnyírót!
Szépen, komótosan átmegy, becsönget, farkas kijön, megszólal:
- Szia nyuszika! Hát te miért jöttél?
- Tudod mit, farkas, b.... meg a fűnyíródat!!! "
Sok esetben így állunk neki a kéréseinknek.
Pedig ez a szerencsétlen farkas még semmit sem mondott. Lehet, azonnal kölcsönadná a fűnyíróját.
Eleve összekombináljuk az elutasítást, helyette nekiesünk a másiknak, vagy magunkban füstölgünk.
Megtörténhet természetesen, hogy nemet mondanak. Na és? Miért ne mondhatnának?
Van egy kérés, van rá egy válasz.
Ahogy Neked természetes az, hogy valamit szeretnél tenni, vagy nem, a másiknak ugyanúgy természetes és joga van hozzá, hogy a saját nézőponja alapján válaszoljon.
Ha nemet mond, az nem azt jelenti, hogy rossz ember. Csupán annyit, azt valamiért nem tudja, nem szeretné teljesíteni.
Ha kérsz, az sem azt jelenti, hogy tehetetlen hülye vagy. Csupán annyit, szeretnél valamit, vagy segítség kell.
El kell fogadni magunkban, hogy nem megy minden. Van, amiben jók vagyunk, másban pedig más jó. De senki sem mindenben, vagy semmiben.
Nem vagyunk kevesebbek, ha kérünk.
És legtöbb esetben segítenek, vagy teljesítik a kérésünket. Én még nem találkoztam olyannal, hogy valakit megkértem, segítsen és azt mondta, nem.
Ennek a másik oldala az, hogy aki segít, legtöbb esetben jól érzi magát tőle. Mert adhat valamit. Bíznak benne, mert hozzá fordulnak.
Egy kapcsolatban könnyen érezheti a másik azt, ha sosem tartasz igényt a segítségére, hogy felesleges. Hisz Te úgyis mindent megoldasz. Ha belefeszülsz, akkor is. Ahelyett, hogy megtisztelnéd a másikat a kéréseddel, bizalmaddal.
Durrogás és kombinálás helyett kérj! Mert senki sem gondolatolvasó, nem valószínű, hogy kitalálják, miért hisztizel már megint. És kérj, mert senki sem fog helyetted kérni! :-) Saját magadat csak Te képviselheted.
