A jó értelemben véve.:-)
A férfiak nagyon tudnak ragaszkodni az elképzeléseikhez, nem könnyű a vélemény megváltoztatására bírni őket.
És ez nem is baj.(Nyilván nem olyasmire gondolok,: nyúlj bele nyugodtan a konnektorba,nem lesz bajod!)
1-1 tévedés beismerése nem könnyű dolog és nem is fogják színpadias körülmények között belátni.
Bármi, ami nem sikerül, kudarcélmény nekik és az alkalmasságuk - saját magukban- kérdőjeleződik meg, legyen az párkapcsolati, vagy egyéb más terület.
Valahogy ezt a kérdést a nők rugalmasabban kezelik, nem viseli meg őket lelkileg annyira 1-1 kevésbé sikerült dolog.
A férfiakat arra nevelték( jó esetben), nekik meg kell tudni oldani.
Ne értetlenkedjünk, főként ne tegyünk - gúnyos- megjegyzéseket emiatt, vagy a kudarc miatt rájuk!
Ha csak erre lennél képes, inkább hallgass! Ne rombold a férfiképet! Mert ha lerombolod, egy gyerek lesz melletted a valahavolt férfi helyett.Amíg marad egyáltalán.
Nem hiszem, hogy nagyon vonzó tulajdonság lenne, ha egy férfi másodpercenként megváltoztatná véleményét, mint egy szélkakas, hisz mi az igazi, erős férfit keressük, nem egy instabil gyerekes vagy feminim beállítottságú férfiutánzatot.
Ha téved,hát téved! Bízzuk rá a kijavítást, helyesbítést! Meg fogja oldani.
Ha úgy érzed, Te jobb megoldást tudnál, azt is lehet úgy kommunikálni, ne sértse az önérzetét.
Csak elejteni néhány mondatot és hagyni, hadd gondolja át, nem folyamatosan szekálni azzal, Te jobban tudod.
Ha férfit szeretnél magad mellé, hagyd, hogy férfi legyen, hagyd, hogy megoldjon, szokj le a hatalmi és az énjobbantudom(= Te erre alkalmatlan vagy jelentésű) harcokról!
