Ez az a dolog, ami nem létezik.
Előszeretettel gondolunk bele valamibe többet, mint ami és nyugtatjuk magunkat különféle magyarázatokkal.
Például azzal, a férfi tesztel.
Persze teszteljük egymást egy ismerkedés alatt, vagy kapcsolat elején, de ez többnyire nem tudatosan történik.
Minden egyes cselekményünk hat a kapcsolatra/ismerkedésre, akarva- akaratlan vizsgálgatjuk a határokat,meddig mehetünk el, mire mit és hogyan reagál a másik.
Ha ez tudatosan történik, ott megszűnik az odafigyelés.
Véleményem szerint ott inkább az önvédelem van a háttérben.
Nem az érzelmeinkre figyelünk, nem arra, adjunk, hanem arra, megfelel-e az az ember az elvárásainknak?
Tesz -e olyasvalamit, ami számunkra elfogadhatatlan, sértő, fájdalmas,etc.?
Nem arra utalok, hogy a józan ész helyett nézelődjünk a rózsaszín felhők közül. Evidens, hogy vannak paraméterek, amik a másik embert vonzóvá teszik. Nem feltétlenül a külsőségekre gondolok, hanem az érdeklődési kör, az értékrend, a dolgokhoz való hozzáállás. Ez persze egyénenként változik.
Ha ezeknél az alapoknál megvan a szimpátia, a vonzalom, akkor az ember meg akarja élni. Az életben.
Mivel egyre több időt töltünk az interneten, az ismerkedések nagy része is itt történik, a bejegyzéseim többsége is internetes tapasztalatokra, megfigyelésekre épül, igaz, minden esetben igazolja az élet ezeket a tapasztalatokat.
Az ismerkedésnek 2 alaptípusa van. A legtöbben a mielőbbi találkozást preferálják, mondván, az interneten mindenki azt állít magáról, amit akar, a valóság sokszor teljesen eltér a virtualitástól. Nagyon kevesen - velem együtt- gondolják úgy, egy picit szeretnék a másik embert megismerni, mielőtt továbbiakra is sok kerülne. Ennek előnyeit abban látom, hogy egy levelezésből sok minden kiderül. Ha igazán figyelsz a másikra, nem csak magaddal vagy elfoglalva. Kiderülnek közös pontok, érdeklődés, hobbi, le lehet szűrni a hangulatváltozásokat. Az interneten mindenki bátrabb, picit közelebb engedi a másikat a lelkéhez, mint az első találkozásnál. (Itt nem térek ki azokra, akik valótlan dolgokat állítanak az arctalanság mögé bújva, tisztában vagyok vele, hogy sokan vannak.)
Ha már a levelezésből az derül ki, nem hasonlóan látjuk a világot, nem egymást kiegészítő tulajdonságokkal rendelkezünk, nem sok esélyét látom egy tartósabb kapcsolat kialakulásának. Itt arra is figyelni kell, hogy mindkettőnket megkíméljük a kellemetlenségektől, várhatóan rossz élményektől. Értem ezt úgy, lehet a másik egy nagyon kedves ember, akár bizonygathatja is (anélkül is látható, ha egy kis ideig beszélgetünk vele), de magunkról tudjuk, nekünk nem ez a tulajdonság az elsődlegesen vonzó, ismerjük a saját személyiségünket, "erőnket" , tudjuk, hogy nagy eséllyel sérül a másik egy velünk való kapcsolatban,bármilyen kedves is legyen, csak azért, hogy valaki legyen mellettünk és pillanatnyi hiányérzetünket csillapítsa, ne menjünk bele vele a kapcsolatba!
Felelősséget már az első pillanatokban vállalni kell, magunkért, a másikért. Ha kell, mindkettőnket megóvni.
Amennyiben az alapvonzalom megvan, a hetekig, hónapokig tartó levelezgetés, találkozás elöl való kitérés, nem tesztelés, mint ahogyan sokszor értelmezzük.
Tessék tudomásul venni, ha egy férfi akar valamit, megteszi. Ha lehet, azonnal.
Minden más csak kitérés. Még ebben az esetben sem feltétlenül kell rosszra gondolni, lehet akár egészségi állapot, lelkiállapot, vagy bármi más körülmény, ami miatt odázza az életbeli kapcsolatot, de sosem tesztelés. Ez csak a mi magyarázatunk.
Nem kell emiatt sem kombinálni, egyszerűen tudni kell, valami miatt nem alkalmas vagy az idő, vagy maga a férfi, akkor és ott az igazi kapcsolatra. Nem kell emiatt degradáló véleményt formálni róla, ő is csak ember, jelenleg abban a (lelki) helyzetben van, viszont egy kis törődésre szüksége van, ezért teszi az interneten, amit.
Ne ítélkezzünk, nálunk nőknél is előfordul az ilyesmi!
A legrosszabbnak gondolom, ha ez történik, hogy megsértődünk, dühöngünk. Ugyan miért kellene megsértődnünk? Nem a másik látott bele többet -akkor- , hanem mi.Akire igazán dühösek lehetünk - ha már mindenáron dühöngeni akarunk- az csak saját magunk. Mi láttunk, mi éreztünk, mi akartunk. Csak a valóságot nem akartuk észrevenni.
Summa summarum: Nincs tesztelés. Ha a férfi akar valamit, megteszi. Ne magyarázzunk bele valamibe valamit, ami - még- nincs, vagy sosem lesz!
( velem is megtörtént:-) )
