Sajnálatos módon, napjainkban rengeteg a válás. Szinte sosem megy probléma nélkül, ritka kivétel, amikor a szülők a gyerekek érdekeit is szem előtt tartják, amennyire lehet, nem nehezítik meg jobban a helyzetüket.
Sajnos ezen a területen is legtöbbször mi nők vagyunk, akik elfelejtik ezt és sértettségükben igyekeznek az apa ellen hangolni a gyerekeket, megnehezíteni, vagy ellehetetleníteni a kapcsolattartást. Irigyeljük az együtt töltött időt, az apával közös élményeket, faggatózunk, nem gondolván arra, mennyit ártunk ezzel - legjobban nem is az apának, ha már őt amúgy is leírtuk- hanem annak, akit a legjobban szeretünk, saját gyerekünknek.
Egy történet (a sok hajmeresztő közül) ismeretségi körömből:
Elvált szülők. 2 tinédzser (iker) gyerek. A bírósági ítéletben közös felügyelet. Az apa korrektük fizeti a gyerektartást,törődik a gerekekkel. A váláskor a volt felesége ( nem tudok szebb szót írni rá), kiforgatta mindenéből. Mégis talpra állt, nem csúszott le. Az apa hónapok óta nem látta a gyerekeit. A volt feleség azt állítja, nem kíváncsiak rá.
Itt egy pillanatra megállnék! Ha egy gyerek nem kíváncsi az apára, annak mindig oka van. Sokszor az anyai befolyásolás, hangolás.
Az apa próbál tenni ellene, hivatalos úton, miután ezt az anya megtudja, telefonon megfenyegeti az apát.
A hölgy magasan képzett, szakterülete gyerekekkel kapcsolatos. Mégsem látja, micsoda kárt okoz.
Ha az életünkben arra kerül a sor, hogy elválunk, sosem lehetünk annyira sértettek és önzők, hogy ne gondoljunk a gyerekekre.
Tanuld meg és vedd észre, nekik ártasz a legtöbbet a huzakodással és az apa szidalmazásával!
Tetszik vagy sem, az apja, így szereti (extrém esetektől eltekintve) . Az,hogy ti elváltatok, nem azt jelenti, hogy a gyerek vált el. Neki mindig mindkét szülője szülő marad. Szereti őket. Éppen elég baj és fájdalom, hogy nem lehet mindkét szülővel minden nap családként (lényegtelen, 5 éves, vagy 15), ne tetézzük még az önzőségünkkel!
A válásért ne háríts minden felelősséget a férfira, Te pontosan annyira felelsz a kapcsolat alakulásáért, mint ő! Akkor is, ha -látszólag- Te vagy a szenvedő fél. Megcsaltak,elhagytak,stb. Nem véletlenül történt ez meg. Te is szegelted a kapcsolat koporsóját, nem csak akkor, ha mint domina szerepeltél a kapcsolatban, hanem akkor is, ha a mártírt játszottad.
A gyerekkel való kapcsolattartást igenis segítsd elő! Ha már nem láthatja minden nap az apját, tedd lehetővé, hogy annyi időt töltsenek együtt, amennyit csak tudnak!
Ne irigyeld az élményeiket! Örülj annak, ha a gyereked is boldog, mert apával elment kirándulni/ cirkuszba/moziba...etc.
Ha már -elméletileg- annyira szereted a gyerekedet, nem az a fontos, hogy Ő jól érezze magát?:-)
Szerintem de.
