HTML

Nőkovács

A női viselkedésről fogok írni,az elkövetett hibáinkról. Férfiakat megkérdezve.:-)

Friss topikok

  • Vaki Vaki: @Nőneklenni: Valami komoly tudós ember írásában volt az információ, miszerint ugye a törzsfejlődés... (2021.05.25. 16:02) Ha a férfi hallgat 3.:-)
  • Sipi81: Nekem tetszett a bejegyzés. Az erős nőről mindig ez jut eszembe, amikor Boldizsár Ildikó volt rége... (2020.07.27. 23:43) Az erős nő

Címkék

Életkép

2014.02.24. 12:07 Nőneklenni

Sajnálatos módon, napjainkban rengeteg a válás. Szinte sosem megy probléma nélkül, ritka kivétel, amikor a szülők a gyerekek érdekeit is szem előtt tartják, amennyire lehet, nem nehezítik meg jobban a helyzetüket.

Sajnos ezen a területen is legtöbbször mi nők vagyunk, akik elfelejtik ezt és sértettségükben igyekeznek az apa ellen hangolni a gyerekeket, megnehezíteni, vagy ellehetetleníteni a kapcsolattartást. Irigyeljük az együtt töltött időt, az apával közös élményeket, faggatózunk, nem gondolván arra, mennyit ártunk ezzel - legjobban nem is az apának, ha már őt amúgy is leírtuk- hanem annak, akit a legjobban szeretünk, saját gyerekünknek.

Egy történet (a sok hajmeresztő közül) ismeretségi körömből:

Elvált szülők. 2 tinédzser (iker)  gyerek. A bírósági ítéletben közös felügyelet. Az apa korrektük fizeti a gyerektartást,törődik a gerekekkel. A váláskor a volt felesége ( nem tudok szebb szót írni rá), kiforgatta mindenéből. Mégis talpra állt, nem csúszott le. Az apa hónapok óta nem látta a gyerekeit. A volt feleség azt állítja, nem kíváncsiak rá.

Itt egy pillanatra megállnék! Ha egy gyerek nem kíváncsi az apára, annak mindig oka van. Sokszor az anyai befolyásolás, hangolás.

Az apa próbál tenni ellene, hivatalos úton, miután ezt az anya megtudja, telefonon megfenyegeti az apát.

A hölgy magasan képzett, szakterülete gyerekekkel kapcsolatos. Mégsem látja, micsoda kárt okoz.

 

Ha az életünkben arra kerül a sor, hogy elválunk, sosem lehetünk annyira sértettek és önzők, hogy ne gondoljunk a gyerekekre. 

Tanuld meg és vedd észre, nekik ártasz a legtöbbet a huzakodással és az apa szidalmazásával!

Tetszik vagy sem, az apja, így szereti (extrém esetektől eltekintve) . Az,hogy ti elváltatok, nem azt jelenti, hogy a gyerek vált el. Neki mindig mindkét szülője szülő marad. Szereti őket. Éppen elég baj és fájdalom, hogy nem lehet mindkét szülővel minden nap családként (lényegtelen, 5 éves, vagy 15), ne tetézzük még az önzőségünkkel!

A válásért ne háríts minden felelősséget a férfira, Te pontosan annyira felelsz a kapcsolat alakulásáért, mint ő! Akkor is, ha -látszólag- Te vagy a szenvedő fél. Megcsaltak,elhagytak,stb. Nem véletlenül történt ez meg. Te is szegelted a kapcsolat koporsóját, nem csak akkor, ha mint domina szerepeltél a kapcsolatban, hanem akkor is, ha a mártírt játszottad.

A gyerekkel való kapcsolattartást igenis segítsd elő! Ha már nem láthatja minden nap az apját, tedd lehetővé, hogy annyi időt töltsenek együtt, amennyit csak tudnak! 

Ne irigyeld az élményeiket! Örülj annak, ha a gyereked is boldog, mert apával elment kirándulni/ cirkuszba/moziba...etc.

Ha már -elméletileg- annyira szereted a gyerekedet, nem az a fontos, hogy Ő jól érezze magát?:-)

Szerintem de.

 

 

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nokovacs.blog.hu/api/trackback/id/tr885830426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kanor 2014.04.04. 17:26:42

Sajnos nagyon kevés az az ember, aki képes intelligenciával felfogni, hogy tönkrement a házassága, vagy ha nem is ment tönkre, egyszerűen nem működik és onnantól a felek, vagy mással keresik a boldogságukat és maradnak továbbra is a házasság kötelékén belül szemet hunyva e tény felett boldogtalanul élve, vagy felismerik, hogy útjaiknak szét kell válni és ezt meglépik, békében, úgy hogy a gyermek egy pillanatig se érezze, hogy akár az anyját, akár az apját elvesztette.

Nekem sikerült ezt így meglépnem. És még így sem volt egyszerű, nemhogy ha még a válással gonoszsággal párosul.

Nőneklenni 2014.04.12. 23:14:56

Ha sikerült így, akkor gratulálok.:-)

Ez sosem könnyű. Maga a tudat, tudomásul venni,feldolgozni, hogy nem sikerült.

De senkinek sem jó, ha az ember olyan kapcsolatban marad, ami -gyakorlatilag- már nincs.

Sem az egykori társaknak, sem a gyerekeknek. Igen, ehhez kell az intelligencia és a felelősségvállalás.

holdkoros · http://holdkor.blog.hu/ 2014.07.21. 05:56:06

Azért ez nem ilyen egyszerű sajnos. Amikor valaki alól hirtelen kicsúszik a világ (hiába nem hirtelen az, mert nyilván lehetett volna tudni már rég), nincs abban az idegállapotban, mint egyébként.
Nyilván egyetlen nő sem akarna alapjáraton ártani a gyerekének. 10-ből 9 megteszi mégis. Nem intelligencia kérdése ez, meg jólmegmondásé, nyilván tudja ő is magától, csak ugye ahogy emberek alkalmasin akár gyilkosságig is elmennek indulatból... szerintem majdnem elkerülhetetlen, hogy jobban vagy kevésbé de legyen valami kis valami.
Ahol ezt ki lehet kerülni ott a) annyira régen tönkrement már a kapcsolat, hogy nem maradt indulat, b) az a ritka kivétel, ami sajnos csak a szabályt erősíti.
Persze jó lenne ha a gyerekek ebből ki tudnának maradni, de nem tudnak. A probléma nem is innen indul, hanem a 2 év ismeretségre házasodós 3. évben gyereket szülős történetekből...

Nőneklenni 2014.08.03. 16:45:36

@holdkoros: Esetleg ha a kivételek számát szaporítanánk.:-)
süti beállítások módosítása