Tetszik, nem tetszik, ki kell mondanom, a férfiak előítéletesek a nőkkel szemben.
Ugyanakkor azt is ki kell mondanom, van alapja, rászolgáltunk.
Sokszor olvasok (szinte)nőellenes cikkeket, írásokat férfiaktól és sokszor látok ezek ellen tiltakozó, felszólaló , néha elkeseredett női véleményeket.
Sajnos sok butaságot követünk el, ez vitathatatlan tény.
Nem lehet csodálkozni azon, ha kialakult rólunk egy általános nem kedvező vélemény. Akkor is, ha véletlenül nem szolgáltunk rá.
Mit lehet ezekben az esetekben tenni?
Tiltakozni nem érdemes,akiknek rossz tapasztalataik vannak, úgysem hiszik el, asztalt verni pláne nem - ezzel csak a férfiak igazát támasztjuk alá, hogy elviselhetetlenül arrogánsak vagyunk-.
Egyedül a példa, ahogyan élünk, kommunikálunk és a türelem, amivel sok férfi előítélete megingatható. De erre nekik kell rájönni, saját magukban,nyomásgyakorlással, hőzöngéssel csak az ellenkezőjét érjük el.
A férfibizalmat sokszor nagyon nehéz elérni.
Sokszor hónapoknak, vagy éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy egy nő emberileg, nőileg hiteles legyen egy férfi szemében.
Nem kell ezért rájuk haragudni, nem ok nélkül ábrándultak ki és vannak fenntartásaik, sokat dolgoztunk azért, hogy legyenek.
Egyszerűen el kell fogadni, hogy ez a helyzet most.
Nem bízik, hát nem bízik, oka van rá. Legtöbbször idővel van rá esély, hogy bízni fog.
Időt kell adni neki, ez az egyetlen megoldás.
És megmutatni, hogy nem tűzokádó sárkányok vagyunk, hanem nők. Szeretetreméltóak, türelmesek, elfogadóak, hitelesek.