Ennek nincs más oka, csak az, tele vagy elvárásokkal, el nem fogadással, egyszóval: túlságosan önző vagy.
Azért írtam úgy, túlságosan, mert egy egészséges "önzés" kell. Nem vagy köteles csinálni valamit, ami nem jó Neked. Ha nem jó, változtass, vagy vess neki véget!
A túlzott önzést megmutatom,hogy értem. Szerintem teljesen logikus.
Önzés:
A gyerekeddel kapcsolatban: bár mint szülő, köteles vagy a legjobb tudásod szerint nevelni a gyerekedet, embert faragni belőle, de sokszor elfelejted, ő nem a tulajdonod. Csalódott vagy, mert nem azt és nem úgy tesz, ahogyan Te elvárod. Orvost akarsz belőle faragni, holott ő "csak" az autószereléshez ért és azt is szereti. Saját be nem teljesült álmaidat akarod rákényszeríteni. Vedd tudomásul, ő egy külön személyiség, saját képességekkel, teljesen felesleges tépni a hajadat amiatt, hogy a saját útját akarja járni! Majd megtapasztal dolgokat. És akkor még mindig dönthet akárhogyan. A tinédzser kor egy külön történet, az útkeresés, lázadás időszaka, ha naponta idegrohamot kapsz sem tudod visszafogni. Ahhoz már egészen kicsi korában kellett volna példát mutatni, hogy csökkentsd a tinikori problémák számát. Te csak terelgesd finoman, legyél ott, de fogadd el, hogy ő nem te vagy!
Idős szülő: sajnos gyakran fordul elő, hogy idős szülőnk egészségi állapota megromlik, fekvőbeteg lesz, vagy pszichés problémái lesznek. Ez óriási lelki és fizikai terhet ró a családra. Sokszor kaphatunk dührohamot miatta, vagy leszünk elkeseredettek.
Egy kérdést mérlegelj! Vajon mit segít az rajta és rajtad, ha mérges vagy, vagy lelkileg padlóra kerülsz?
Ebben az esetben azt vedd tudomásul, ő erre képes! Gondolj vissza arra, milyen volt fiatalabb korában! Szerinted, ha képes lenne ugyanúgy közlekedni,viselkedni, gondolkodni, nem úgy tenné? Ki szeretne folyamatosan ágyban feküdni, másokra támaszkodni, vagy marhaságokat csinálni?
Elvársz tőle valamiket, holott NEM KÉPES MÁST PRODUKÁLNI, csak ennyit!
Nem azért nem viselkedik és él "normálisan" , hogy téged bosszantson!
Kapcsolat: a kapcsolatokat illetően ugyanezeket tudom mondani. Szinte kizárólag arra figyelsz, mit szeretnél te és hogyan szeretnéd. Nem érted meg azt, hogy ahány ember annyi viselkedési mód, értékrend, tapasztalat, szeretetfajta. Elvárod, hogy úgy szeressen, ahogy te szeretnéd, pontosabban, amilyen szeretetmódot te ismersz. Nagy valószínűséggel nem fogja azt produkálni, hisz mást tanult, máshogy élt, mint Te. Egyedül arra érdemes törekedni- de arra nagyon- nagyjából hasonló értékrendet valljon, ellenkező esetben komoly problémák lesznek. Mert ugyan ha nagyon szeretne - megfelelni neked- ,átmenetileg magára húzhat neki természetellenes viselkedési mintákat, de ez már egy kényszer, nem természetesség.
Summa summarum: Hidd el és nagyon vésd az eszedbe, mindenki azt tudja adni, amit tud. Arra képes, amire. Nem másra, nem többre. Csalódni csak akkor fogsz, ha elvársz! És persze evidens, hogy akkor leszel boldogtalan is.
