Az egyik általános probléma a férfi-nő kapcsolatokban, a kommunikáció.
Mindig előhúzzuk, hogy a férfiak nem kommunikálnak "rendesen".
Kérdezünk, nem válaszol, megint kérdezünk, megint nem, nyaggatunk,hisztizünk, vitázunk...ahelyett, hogy tudomásul vennénk, a férfiaknak nem óhajtanak mindenről beszélni. Nyaggatás hatására különösen nem.
Ők nem beszélnek mindenről, ahelyett megoldják.
Mi minden apróságot elmesélünk, ha ráléptek a lábunkra, ha csúnyán nézett ránk az eladó, ha feltörte a lábunkat a cipő. Ők nem. Ez olyan nagy tragédia?
Mit szólnál hozzá, ha a férfi elkezdené a panaszáradatot:
-Képzeld el, ez az aljas Józsi eldugta a kalapácsot,nem tudtam dolgozni,mert 1 órán keresztül kerestem. A benzinkutas bunkó volt, a vasúti lámpa pont előttem váltott pirosra és különben is, lett egy tyúkszemem!
És csak ontaná...
Vagy mit szólnál ahhoz, ha valamit nem szeretnél elmondani és a férfi nyaggatna, esetleg tányért is földhöz vágna?
Nem hökkennél meg?
Én biztosan szemügyre venném, napszúrást kapott-e.
És ez nem arról szól, hogy ne érdekeljenek a vele történtek. Egyszerűen arról, ha megkérdezed, van-e valami baj, vagy mi történt vele napközben és nem válaszol,vagy azt mondja: semmi, tessék tiszteletben tartani!
Ha egy férfit nyaggatsz,hogy számoljon be mindenről, gyakorlatilag gyerekként kezeled, számonkéred. Nem bízol abban, hogy van esze és képessége megoldani egyedül azt, amin gondolkodik, ami történt vele.
De ha nem bízol benne, miért a kapcsolat?:-)